A felülvizsgálat célja
A permetezőgép műszaki felülvizsgálata annak megállapítására szolgál, hogy a berendezés biztonságosan, megbízhatóan és megfelelő pontossággal képes-e kijuttatni a növényvédő szert. A vizsgálat nem pusztán a gép külső állapotáról szól. A szakemberek azt is ellenőrzik, hogy a permetező egyenletesen működik-e, nem szivárog-e, és a beállított mennyiséget ténylegesen képes-e kijuttatni.
A megfelelő műszaki állapot a termelő szempontjából több okból is fontos. Segít elkerülni a felesleges szerfelhasználást, csökkenti a környezet terhelését, és hozzájárul ahhoz, hogy a növényvédelmi kezelés a kívánt hatást érje el.
A Nébih tájékoztatása szerint a vizsgálatra tiszta, tiszta vízzel feltöltött, munkára alkalmas gépet kell szállítani.portal.nebih.gov
1. Időpont-egyeztetés
A folyamat első lépése a vizsgálóállomás kiválasztása és az időpont egyeztetése. A gazdálkodónak érdemes nem közvetlenül a permetezési szezon előtt jelentkeznie, mert ilyenkor a vizsgálóállomások kapacitása gyorsan betelhet.
Az egyeztetés során célszerű megadni:
a gép gyártóját és típusát;
a gép fajtáját, például vontatott, függesztett vagy önjáró;
a tartály névleges térfogatát;
a szórókeret vagy permetezőfej kialakítását;
a gép azonosító adatait;
az előző vizsgálat időpontját, ha volt már ilyen.
A vizsgálóállomás tájékoztatást adhat a szükséges dokumentumokról, a vizsgálat várható időtartamáról, a díjról és arról is, hogy milyen állapotban kell a gépet átadni.
2. A gép megtisztítása
A permetezőgépet a vizsgálat előtt alaposan meg kell tisztítani. A külső mosás mellett a tartály, a csővezetékek, a szűrők és a fúvókák belső tisztaságára is figyelni kell.
A tisztítás több szempontból lényeges:
védi a vizsgálatot végző szakembereket;
megakadályozza a növényvédő szer maradványainak kijutását;
láthatóvá teszi a repedéseket és szivárgásokat;
lehetővé teszi a fúvókák és szűrők pontos ellenőrzését;
csökkenti az eltömődésből eredő mérési hibákat.
A gépet csak a növényvédelmi előírásoknak megfelelően szabad tisztítani. A szennyezett mosóvizet nem szabad vízelvezető árokba, csatornába vagy természetes vízbe juttatni.
3. Vizuális állapotfelmérés
A vizsgálat egyik első része a szemrevételezés. A szakember áttekinti, hogy a gép szerkezeti elemei épek-e, és vannak-e olyan látható hibák, amelyek veszélyeztetik a működést.
Ellenőrizhetik többek között:
a tartály állapotát és zárhatóságát;
a szórókeret épségét;
a védőburkolatok meglétét;
a tömlők és vezetékek állapotát;
a kezelőszervek elérhetőségét;
a csatlakozások és rögzítések biztonságát;
a szűrők és csepegésgátlók meglétét;
az azonosító adatok olvashatóságát.
A repedt tartály, a sérült keret vagy a szabadon hozzáférhető mozgó alkatrész komoly problémát jelenthet. Ezeket célszerű már a vizsgálat előtt kijavítani.
4. A szivattyú és a folyadékrendszer vizsgálata
A szivattyú biztosítja a megfelelő nyomást és folyadékáramot. Ha teljesítménye nem megfelelő, a permetező nem tud egyenletesen dolgozni.
A vizsgálat során figyelmet kaphat:
a szivattyú működése;
a nyomás stabilitása;
a tömítések állapota;
a pulzálás vagy rendellenes zaj;
a szivárgásmentesség;
a keverőrendszer működése;
a folyadékáramlás egyenletessége.
A szivattyú hibájára utalhat a nyomás ingadozása, a szokatlan zaj, a csökkent teljesítmény vagy az olajos, illetve permetleves szivárgás.
5. Nyomásmérés és kezelőszervek
A nyomásmérő és a kezelőszervek pontossága alapvető a kijuttatás szabályozásához. Ha a nyomásmérő hibás értéket mutat, a gépkezelő nem tud megfelelően beállítani.
Ellenőrizhető:
a nyomásmérő leolvashatósága;
a szabályozószelep működése;
a szakaszolók működése;
a kezelőszervek hozzáférhetősége;
a nyomás állandósága;
a vezetőülésből történő kezelhetőség.
A szakaszolás pontatlansága átfedéseket vagy kihagyott területeket okozhat. Ez nemcsak többletköltséget, hanem növényvédelmi problémát is eredményezhet.
6. A szórókeret és a fúvókák ellenőrzése
A szórókeretnek stabilan, biztonságosan és lehetőleg akadásmentesen kell működnie. A sérült, eldeformálódott vagy instabil keret megváltoztathatja a fúvókák talajhoz viszonyított magasságát, ezáltal rontja a szórás egyenletességét.
A fúvókáknál többek között vizsgálható:
a megfelelő porlasztás;
az egyes fúvókák teljesítményének egységessége;
a fúvókák kopottsága;
az eltömődés;
a csepegésgátlók zárása;
a fúvóka típusa és elhelyezése.
A kopott fúvóka a névlegesnél több permetlevet juttathat ki, míg az eltömődött fúvóka kevesebbet vagy szabálytalan szórásképet adhat.
7. Eredmény és dokumentáció
A vizsgálat végén a szakember rögzíti az eredményt. Ha a gép megfelel, a vizsgálóállomás kiállítja a szükséges dokumentációt, és a berendezés tanúsító jelölést kaphat.
Ha hibát találnak, a gazdálkodónak a javítás után újabb vizsgálatra lehet szüksége. Kisebb javításokat egyes állomások a helyszínen elvégezhetnek, de jelentősebb javításra általában nincs lehetőség.portal.nebih.gov
A vizsgálati dokumentumokat meg kell őrizni. Érdemes azokat digitálisan is archiválni, a gép karbantartási naplójával együtt.
Hogyan készülj fel?
A vizsgálat előtt legalább néhány nappal végezd el a következőket:
mosd le a gépet kívül-belül;
tisztítsd ki a szűrőket és fúvókákat;
ellenőrizd a tömlőket és csatlakozásokat;
vizsgáld meg a szivattyút;
nézd meg a nyomásmérő működését;
ellenőrizd a szórókeret stabilitását;
töltsd fel a gépet tiszta vízzel;
készítsd elő a korábbi dokumentumokat.
A felkészített gép vizsgálata gyorsabb és eredményesebb lehet.